mathieu a mindennapokban

most talán csak dalokkal tudom összefoglalni azt hogy mit is érezek.

hálátlan vagyok. csak magamra gondolok. közben meg nem ezt akarom. de valahogy mégis elszalad velem minden, úgy hogy észre sem veszem. pedig nem akarom! nagyon nem!

és én vagyok ezért a hibás, tudom. 
saját magam örvényébe fulladok bele. amit én pörgetek egyre jobban? de hogyan állítsam meg?

Istenem, kérlek segíts abban hogy jól tudjam beosztani az időmet, hogy észhez térjek h lássam h ki is a fontos és mi is a fontos.

"küzdelem kell magammal, magamért"

többet most nem tudok még, de béke sincsen most bennem annyira. 

 és tudom hogy most erről én tehetek: (refr)

nem akarom hogy ez legyen ami most van. útálom magam hogy megint ezeket kell mondanom és még mindig nem tudtam mit tenni.

http://www.youtube.com/watch?v=xotoDy5806Y

kicsit most zátonyra vagyok futva.

http://www.youtube.com/watch?v=yYufv3Q_N08&feature=related

csak úgy üldögélek mintha egy kis pálmafás szigeten lennék az óceán közepén. egy pálmafa, egy nyugágy, egy napernyő, a sziget akkora hogy pont elférnek ezek rajta. és egyedül.

kicsit leülök a nyár után ami talán mozgalmasabb volt mint az év többi része. telve sok áldással, sok mélységgel, de Isten végig elkísért. új utat adott nekem ami áldás és kihívás, de már beleütközök az első falakba. de hát majd szépen átmászok rajtuk. egy hete ilyenkor már kint voltam a lovardában ahol dolgoztam három és fél napot, mert helyettesítettem a lovászt. ( 5 éve egy egész nyarat húztam ott le) nagyon jó kis nosztalgia volt.találkozni azzal az emberrel aki olyan sokat tett értem megfogható dolgokkal is, és lelkileg is annyit segít. találkozni újra a lovakkal, egyszerű emberekkel, beszélgetni a lovakkal, megérteni őket. megtapasztalni megint  azt az egyszerűséget ami ott van kint. mert ott hozzájuk nem kell kombinálni össze-vissza mindent meg gondolkozni nagyon szuperszellemien. csak kitakarítok alóla, adok neki enni, megfürdetem és szívesen segít nekem, sőt még élvezzük is egymás társaságát. 

azt hiszem jól összerázódott a banda. megvolt most ez az időszak, a hülyülés, ökörködés, mindig menjünk valahova. na de most már jön az hogy komolyan beszélgetünk dolgokról, egymásnak segítünk lelkiekben, testiekben, imádkozunk együtt. és jó hogy ez az igény megszületett mindnyájunkban. és meg is fogjuk valósítani. bár van egy olyan dolog amit nem tudok hova tenni, amit/akit sajnálok és egyben szeretek is, de nem lehet magamhoz/magunkhoz kötni kötéllel senkit, így hát csak elfogadni tudom ezt. nehezen, de nincs mit tenni. már azt hiszem mindent megpróbáltam. 

te pedig nem hívsz. nem tudom miért. pedig én várom egész nap és tegnap is vártam és adtam jelet is erről. hát ez van. várok. ha most ott így jól érzed magad akkor nekem is jó.

egy új lakás vár rám. ami koszos, nincsen is sok kedvem hozzá de isten megmondta hogy oda kell mennem. és el is fogadom. akadályokat is állít ez a dolog, de ahogy eddig is, eztán is sikerül megoldani. könnyes szemmel néztem meg utoljára a szobámat miután már kipakoltam, kitakarítottam, és otthagytam sok jót, sok rosszat, de a hitem segít h ez így lesz jó. nagyon rövid idő ragaszkodni tudok helyekhez, tárgyakhoz, és szinte már betegesen is kötődöm hozzájuk. és mikor egy évet éltem abban a szobában és lakásban... nagyon nehéz most. nagyon. ez is egy ilyen kis halál. talán az imaház és a szobám/itthon/ ami egy olyan tiszta hely ami semmihez sem mérhető. ahol isten nyitja ki nekem az ajtót.

 http://www.youtube.com/watch?v=yYufv3Q_N08&feature=related

megkönnyebbülten értem haza tegnap a bankettról. rájöttem, már többedjére is hogy nekem az ilyen helyek már nem valók. én négy évig ebben éltem. semmiértelme bulik, táncnak nevezett lötyögés-féle valami, zenének nem nevezhető zaj, feles felest követ aztán meg a következőt már lehet hogy egy lány...ebből elég volt. engem mostmár ez taszít. és ezért hálás vagyok Istennek.jóérzés az hogy nem kell küzdenem azzal hogy jajj nem szabad elmennem egy ilyen buliba mer csak magamnak teszek rosszat, hanem belém ültette a természetes undort az ilyen dolgok iránt. és hálát adok neki.

de mindezek mellett nagyon jó volt együtt örülni a barátaimmal, venni nekik ajándékot, látni hogy örülnek neki, megtudni hogy nincsen férfinap:P

és csak abból a szempontból sajnálom h eljöttem hogy velük nem tudtam több időt tölteni.

de egy olyan délután/este után ami volt kecelen /pintérbéla.sátoros.dicsőítés.istenjelenléte./ na egy ilyen után viszont jó h nem folytattam az éjjelt.

 na de majd ma este is találkozunk. mert hogy este ChickenFly. nagyon várom már, mert rá vagyok kattanva a zenéjükre. pedig tök furcsa, mert 3-4 hónappal ezelőtt még csak hallgatni sem akartam őket mert nem tetszett. aztán voltam egy koncertjükön és azóta kívülről tudom a dalszövegeket:)

szóval este isten kap majd jó kis bluest, funkyt, rockot és sok-sok dícséretet! 

és akkor stilszerűen jöjjen egy idézet tőlük:

"Füstös kocsmák mélye helyett a házad sokkal többet jelent,az élet van Tenálad. Várom h újra lássam ahogy a beszéded él a számban. Hadd érezzem meg azt a tüzet amit csak te adsz nekem."

alvás helyett ez jött.

Estizene by user123842

nem volt valami fényes az estém. egy telefon gyorsan lerendezte a kedvem. nem is tudom mit mondjak. vagy mit ne. nem sok értelmét láttam maradni, így hát hazajöttem. különben is nagyon fáradt volt, mert egész a szivattyúra kellett ügyelni, ásni az árkokat hogy oda follyon a víz ahova kel. 

mert ma a tűzoltók kihoztak nekünk egy szivattyút aztán a kertből azzal termeljük ki a vizet az árokba...egész nap ment, de még maradt holnapra is.

holnapi nap. reggel kelek olyan 7 körül megint összerakni a dolgokat és beindítani a szivattyút aztán meg réka ballagáa, majd irány pest. Ez az a nap. ilyen segítő emberkék leszünk, ültetgetjük a szektorokba az embereket.jó lesz biztos, csak el ne ázzunk.

na hát ez a poszt igazán élménydúsra sikeredett....kb pont olyan mint én most.

Eljött hát a posztolás ideje:)

ideális légkör, fől a kajám, chickenfly-t hallgatok és készülök haza.

Most jöttem a suliból mert egyik csop.társamnak karvezetés UV-je volt és ott énekeltünk. meg én is vizsgáztam ma népzenéből. négyes lett. hát mondjuk ennyi tanulással ez is Isten dicsőségét mutatja. De így van ez az egész vizsgaidőszakommal. Három 4esem van, a többi meg mind ötös. szóval nagyon hálás lehetek. Igaz még van 3 beadandó dogám de ezek meg lesznek a héten meg a jöv. héten. Mindjárt itt a nyár. Vagyis már itt van és be is van táblázva...megyek chrsiteens táborba gitár faktot tartani, aztán köv. hét vagy sziklamásás ausztriában vagy dicssuli. ezt majd Isten eldönti. ha lesz tömegszálláson hely akkor odamegyek, mert úgy van rá pénzem, ha meg nem akkor nem. Még év közben terveztem el h ezt a nyarat Istennek szentelem. Ez valahogy aztán elmaradt, meg nem tudatosan szerveztem, de még is hasonlóan alakul. A dics. tábor jó lenne, mert többet szeretnék tudni erről az egészről, megtapasztalni dolgokat, kapni Tőle kijelentést, útmutatást, tanulni a technikai részét is az egésznek. Mert a gyüliben is talán alakul a dolog. Ha hazajön B. akkor tudnánk csinálni a muzsikát. Vevő lesz rá a gyüli. Érzem. Bízok Benne. 

Mert a pásztor is mikor imádkozott értem a bemerítés után, akkor azt mondta h hiszi, és érzi hogy  ezen a téren kell szolgálnom. Itt a gyülekezetben is. És én meg folyamatosan kérem Istent, hogy mutassa meg nekem a hogy hol kell szolgálnom. Mármint nem helyileg, hanem hogy a zenei téren, vagy más helyen.És lehet hogy Isten ott, az imában kijelentette magát nekem. Különben is nagyon aktív a kapcsolat Vele.

Mostanában sok dolog kavarog bennem. Isten vezet, néha finomabban, néha keményebben. Jó pár dolog, labilissá vált az életemben. Én sok mindent elterveztem, de aztán Ő végzi el azt, amit akar. És tudom hogy nekem úgy lesz jó. Csak ez sokszor nagyon nehéz. Nehéz, mert nem egyedül vagyok ebben a problémában. Van hogy órákat ülök és csak agyalok a dolgokon, vagy könnyek közé roskadva meredek magam elé, mert nem tudom hogy mi hogy lesz. És Istenhez hűnek kell lennem. Magamnak nem mondhatok ellent. Őt meg szeretem. És akkor kész a képlet aminek a másik oldalán még egy nagy X van.

A szülőkkel javul a kapcsolatom.

Mindig is az a gyerek voltam, aki szinte semmit nem osztott meg otthon az életéből. És ebből igen nagy problémák adódtak már. Mert konkrétan nem ismernek otthon. nem ismertek. És az meg nem lehet h egymás mellett élünk és nem ismerjük egymást. Tartozok ennyivel a szülőknek. Sokkal többel, de ennyivel biztos. És hát nekem is így lesz a jó. Ez nem egyszerű folyamat, mert így nőttem fel, de változtatok rajta és jó irányba halad.

most összezavrodtak a gondolataim.

nem tudok elaludni.

de nem baj.

isten beszélget velem. ma megnyitottam magam ifin és ő közel jött.

csak fekszek az ágyon, zenét hallgatok vagy éppen imádkozok és érzem hogy átjár az ő lelke. 

hirtelen máshol vagyok. egy olyan helyen ahol nincsen idő. csak leültet maga elé és beszélget velem. és problémák oldódnak meg fél gondolatok alatt, nyugodtság áraszt el. látom magam előtt ahogy megjelennek az ő jelei, az emberek szeme felnyílik, egybegyűjti az övéit és fölemeli magához. látom ahogy magához von.ahogy ül két kapu között és széles mosollyal tárja ki a karját és mutatja az utat isten országa felé ahol már mások is várnak. csak mosolyog és én is így teszek. mert hazaértem. ő rég várt már ott. 

csak fekszem az ágyon, elfolyik egy-két könnyem és látom ahogy felettem harcol. értem. fél centire az orrom hegyétől vívnak a hatalmasságok, de én csak hálákat adok és mosolygok. és felemelem a kezeimet.

"...királyi fenséged szemlélni vágyom..."

ákost hallgatok. már elég rég nem tettem ezt. ez az új koncertsorozat nekem kicsit csinált,és a dalok új feldolgozása sincsen annyira ínyemre, de azért egy-két jókis megoldás most is született. éppen az egyik megy most.

kb. egy hónapja nem írtam. nem éreztem rá igazán késztetést valahogy. na de nembaj.

azóta jártam csehországban a tanszéki kórussal ahol egy NAGYON vegyes 3és fél napot töltöttünk el. voltak nagyon mély pillanatok is, mikor kb 2 mm-re álltam a sírástól. az éppen uralkodó hangulat miatt is, ami a próbán volt, de amiatt is hogy átérzem, átélem azt amit éneklünk.. elvégeztetett. atyám mért hagytál el engem... nehéz ezt bírni elérzékenyülés nélkül. főleg olyan zenével amit írtak erre a szerzők. ezek 100%ban olyan művek, melyek hatnak az ember lelkére. lehet h meséltem már ezt a sztorit, de csak ehhez tudom hasonlítani.

egyszer az imaházunkban volt egy orgonahangverseny. a művész elmondta hogy játszik először egy vidám handel darabot, aztán egy bachot ami egy pásztorfiú furulyjátékát idézi, majd lesz egy passiótétel, ami a szenvedéstörténet egy fájó pontját jeleníti meg, majd utoljára pedig  újból egy könnyedebb hangvételű művet játszik. és nagyon meglepett, ami volt aztán. az első két darab altt a kisbabák jókedvűen üldögéltek a szülők ölében, játszottak, ettek, és csöndben voltak. viszont mikor elérkeztünk a passió tételhez akkor a kisbabáknak több mint a fele elkezdett fészkelődni, nyűglődni, több elkezdett sírni is, majd mikor követklezett az utolsó darab, újból visszaállt a rend.

szóval valami ilyesmi hatása van ezeknek a daraboknak is,amit énekeltük.

itthon töltömezt a hetet,mert szünet van. bár ezer a dolog, a tanulni-gyakorolni való de azért mégis csak szünet:) 

sajnálom hogy nem jött össze. de annak örülök hogy nem tört meg téged nagyon. jó hogy jó oldalról nézed a dolgot. lehet mondani hogy a sors akarta így, vagy fiatal vagyok... nálam nem ezek szoktak játszani. isten terve. ennyi. az már más kérdés hogy meg látjuk-e ezt. ha vele járunk, akkor biztos.

a hétvégén esküvő lesz. megyek a vacsorára is zenélni. indul a nyár. két-3 hónap múlva már egy másik is lesz:)

itt a nyár. nem is a tavasz! a nyár. ma már kint rövidnadrágban izzadtam mikor dolgoztam:)

ez meg most jött ki! hallgassátok, mert nagyon jó a zene!

máris péntek van. ez a hét gyorsan telt nagyon. na jó csak kedden kezdődött.

azt hiszem ámr kicsitjpbban vagyok, éptem magam, vayis inkább épít engem Ő szóval már jobb. nem hiszem hogy szeretnék erről beszélni, de majd egyszer ha úg yhozza az élet akkor lehet.

itt maradtam péntekre, mert ma kóruspróbánk van. jövő hét vasárnap megyünk a kórussal  Brnoba, meg mág valahova azon a környéken koncertezni és hát nem állunk túl jól a darabokkal. hibásnak tartom a kórust is meg a karnagyot is kicsit. azért, mert a kórus lusta és nem nagyon tanul otthon hanem csak a prbákon megy a zsnevedés, a karnagyot meg azért mert szerintem(ünk) kicsit túlvállata magát és a kórust. rövid a határidő, sok az új darab, plusz még a végzősök darabját is most csináljuk. na de madj megoldódik valahogy:)

tegnap voltam szentesen.

összjött a heti kettő:) mondja ezt az egyik oldal, mondja azt a másik és nehéz. de próbálok nem erre görcsölni.

jó volt eszcséhez kimenni:) már hiányzott a műhely,meg az a társaság. na aztán hogy hogy értem haza?

szeretném elmondnai, hogy 22:00kor NEM indul már busz szegedre:P 22:18kor indult vásárhelyre, ami beér 50-re, és ugye 50-kor indul az uccsó, onnan szegedre:P szerinted? volt kicsi para bennem...mondom lesz egy szép éjszakám vásárhelyen valahol:D de aztán kérdeztem a buszsofőrt, h beérünk-e ötvenre és azt mondta hogy igen. persze azért még így is paráztam nagyon. de szerintem levágta a sofőr hogy mi a helyzet és úgy nyomta neki végig az úton hogy beértünk 44re:) hát volt bennem egy kis hála:)

na most lassan indulok a próbára, aztán este haza sz.dal. de jooo, nem kell buszozni!!!

áhh itt a tavasz! süt a nap meg minden. mondjuk feljebb tekerhetnék ott fent a termosztátot egy kicsit de már ez is tök jó:)

na páá